Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |
Fehrjk |
|
2012.02.05. 19:55 |
Elre bocstom, amik itt vannak lerva, azokat mr nagyon sokan sok helyen lertk. Egy olyan lerst talltam, ami ekem nagyon szimpatikus volt, ezt tennm itt inkbb kzre, mert nagy segtsg lehet azoknak, akik nem nagyon rtik, mit mikor s mirt esszk vagy nem esszk.
teleink tpanyagtartalmra jellemzõ, hogy egyszerre tbb sszetevõ is megtallhat bennk. Egy-egy telflesget azrt jellemeznek fehrje- vagy sznhidrtforrsknt, mert ezek az sszetevõk azok, amelyekben bõvelkednek. Pldul az egyik legjobb sznhidrtforrs a rizs, de tallhat benne fehrje is, de jval kevesebb, mint sznhidrt. Ez minden telnkre jellemzõ! Nincs kizrlag fehrjt, sznhidrtot vagy zsrt tartalmaz lelmiszer. Bizonyra sokan hallottak mr a fehrjkrõl, a sznhidrtokrl s a zsrokrl, de taln nem mindenki van tisztban azzal, hogy melyek azok az telek, amelyek dsklnak ezekbõl az sszetevõkbõl. Figyelembe vve a fent emltett tnyeket, a fõbb forrsokat megemltenm.
Fehrjkre mindenkinek szksge van fggetlenl attl, hogy milyen tevkenysget vgez s milyen intenzitssal. Fehrjk nlkl a legalapvetõbb biolgiai tevkenysgeink is lellnnak, ezrt nagyon fontos a megfelelõ fehrje ptlsa. A fehrjk aminosavakra bomlanak, amelyek kzl nhnyat a szervezet nem tud elõlltani, gy sajt magunknak kell ezeket az gynevezett esszencilis aminosavakat bevinnnk. Az lõlnyek tpanyag s energia felvtelt tpllkozs tjn kpesek felvenni, gy neknk is ennnk kell az lethez. Teht a fontos aminosavakat fehrjvel, fehrjebevitellel ptolhatjuk. De miben van fehrje? A tvhittel ellenttben, nem azokban az telekben, amelyek fehrek! Lehet, hogy nem vicces, de ismertem egy olyan illetõt, aki a rizst (mivel fehr) fehrjeforrsnak tekintette. A legkivlbb fehrjeforrsok a kvetkezõk: minden hsflesg, ide tartozik a csirke, a pulyka, a marha, de mg a diszn is csak ezt magas zsrtartalma miatt nem ajnlatos kilszmra enni. Fehrjeforrs mg a tojs, a hal, mindenfle tejtermk (tej, sajt, tr, joghurt, kefir). Viszonylag magas fehrjetartalommal rendelkeznek a felvgottak is. Gondolom, ezek az lelmiszerek senkinek nem okoztak meglepetst, mindenki ismeri õket, hiszen naponta fogyasztjuk valamennyit. Gondolom, felmerl a krds, hogy ha ezeket fogyasztom napi rendszeressggel, mirt hzom el, mirt nem fogyok? Mr esett arrl sz, hogy egy-egy lelmiszer nem kizrlag csak fehrjt tartalmazhat, hanem ms sszetevõk is megtallhatak benne. A fehrjeds telek nagy rszben a msik sszetevõ a zsr. Vannak olyan fehrjeforrsok, amelyeknek zsrtartalma elenyszõ, kzelt a nullhoz (de nem nulla), s vannak olyan is, amelyek magas zsrszzalkkal rendelkeznek. Azt hiszem egyrtelmû, hogy az utbbi csoportba tartozktl kell inkbb vakodnunk. Mg az is bonyoltja a helyzetet, hogy a hsflk tbbsgnl rszenknt vltozik a zsrtartalom, gy az sem mindegy, hogy egy csirknek melyik rszbe harapunk bele. Ha mr a csirkvel kezdtem a sort, akkor legyen elõszr a csirkehs a zsrfelderts elsõ terepe. A csirke legzsrmentesebb rsze a mellrsz. Ha igazi ditrl olvasunk, biztosak lehetnk benne, hogy a csirkemell szerepel az trendben. A comb s a szrny mr nem dicsekedhet a mellhez hasonlan alacsony zsrszzalkkal, br nha egy-egy csirkecomb bekebelezse mg nem a vilg, ettõl a zsrmennyisgtõl nem fogunk azonnal krhzba kerlni vszes koleszterinszint miatt, s testnk zsrtartalmnak drasztikus nvekedsrt sem tehetjk elsõdleges felelõss.
A lnyeg, hogy ha fogys a clunk elsõ szm fehrjeforrsunk a csirkemell legyen. Kvetkezzen a pulyka, amely hasonlan a csirkhez szrnyas (gondolom, ez sem nagy meglepets) s gyakorlatilag a pulyknak is a mellrsz a legzsrtalanabb rsze. Sajnos ez a pulykacombrl nem mondhat el, ezrt akrmilyen finom is tartzkodjunk tlzott fogyasztstl (ez azt jelenti magyarra fordtva, hogy ne legyen mindennapos ebd a pulykacomb). A marhnak legsovnyabb hsa a blszn, de maga a marhahs egsznek zsrtartalma csak valamivel magasabb, mint a csirk. A marhahs annak ellenre, hogy vrshs, kivl fehrjeforrs, bõvelkedik olyan anyagokban, mint pldul a kreatin, ezrt inkbb azoknak javallott a fogyasztsa (nem korltlanul), akik azon vannak, hogy testi erejk fokozdjon, gondolok itt a nehzatltkra, slyemelõkre, erõemelõkre, versenyzõ testptõkre. A disznhsnak gyakorlatilag minden rsze a kerlendõ kategriba kell, hogy tartzzon. Sajnos elg zsros, nehezen emszthetõ s ltalban elksztsnek mdja mg fokozza a zsrtartalmt. A tojsnak a legnagyobb fehrjetartalommal rendelkezõ rsze a tojsfehrje. Ez a fehrjeforrs majdnem a leghasznosabbak kz tartozik, knnyen emszthetõ s a legnagyobb rsze hasznosul. A halflk kzl a tengeri hal, amelyek alacsony zsrtartalma miatt a dits trend alap fehrjeforrsa lehet a csirkemell s a tojsfehrje mellett. Sajnos az desvzi halak legnagyobb rsze jval zsrosabb, br bizonyra ezek az zletesebbek. A tejtermkek tbbsge a kerlendõ kategriba tartozik. Fogyaszthatunk joghurtot, kefirt, alacsony zsrtartalm tejet. Ezeket a termkeket is csak akkor, ha gynyrûen eltûntek rlunk a zsrprnk s nha a fegyelmezett dita mellett megjutalmazzuk magunkat egy pohr kefirrel. Abban az esetben is ajnlatos ezeknek a tejtermkeknek a fogyasztsa, ha rettenetesen sovnyak vagyunk, s egyszerûen nem tudunk felesleget felhalmozni magunkra, hogy kpesek legynk erõt s izomtmeget nvelni. A felvgottakkal a kvetkezõ a problma: gyakorlatilag nem tudjuk, hogy mi kerl bele. Tbbsgn ltszik is, hogy elgg nagy a zsrtartalma, gy le kell mondani a parizeres, vajas, zsemls tzrairl.
|
Folyadk bevitele |
|
2012.02.05. 19:48 |
Az lethez azonban nemcsak szilrd tpllkra, hanem folykonyra is szksg van. A dita kt legjobb folyadka a vz s az svnyvz. Ezen kvl taln mg a tet engedlyezhetjk, de kizrlag azzal a felttellel, ha a cukrot egy cukorptl zestõvel helyettestjk. Az dtõket, mg a cukor nlklieket is kerlnnk kell, azon oknl fogva, hogy nem tudhatjuk, igazbl mit tartalmaznak.
Zr kalria, tkletes zhats, de a szervezetet nem lehet becsapni. Kimutatott tny, hogy cukormentes dtk fogyasztsa mellett, szmos egyb forrsbl flsleges kalrikat visznk be. Egyrszt knnyebben elcsbulunk egy kis nassolsra, mert a nullkalris dt fogyasztsa, feloldoz bneink all, msrszt a szervezet az des zhez energiabevitelt is trst. Ez azt jelenti, hogy ha megvolt az des z lmnye, akkor vrja a hozz trstott energit, ha ezt nem kapja meg, ms forrsbl kveteli. gy kifejezett hsgrzet, s ennek kvetkeztben tpllkfelvtel rvn, elbb vagy utbb gyis megkapja.
A gymlcsleveket is iktassuk ki, mg akkor is, ha 100 %-os gymlcstartalmak. Mr volt arrl sz, hogy a gymlcskre gy kell tekintennk, mintha cukrot ennnk. A gymlcslevek egyetlen gymlcs cukortartalmnak sokszorosval teltettek, gy egy pohr akr frissen facsart gymlcsl hatalmas energiabombnak szmt. egybknt a dita alatt mindenkppen sok folyadkra van szksg, ezrt napi minimum kt, de inkbb hrom liter vizet igyunk meg. Ezt a mennyisget nem kell egyszerre legurtani, ne is prblkozzunk vele, ez a mennyisg az egsz napos egyenletes folyadkfogyasztsunkat kell, hogy jelentse. Tegyk magunk szmra ktelezõv, hogy rnknt-flrnknt egy-kt pohr vizet elfogyasztunk.
|
Sznhidrtok |
|
2012.02.05. 19:47 |
Most vegyk sorra a sznhidrtforrsainkat. Legfontosabb s legalapvetõbb sznhidrtforrsunk a rizs s a burgonya. Remek lehet mg a tszta, a barna kenyr. A hvelyesek tbbsge is magas sznhidrttartalm, mint pldul a bab. A zldsgekben is tlnyomrszt a sznhidrtokbl van tbb. A gymlcsk is sznhidrtot tartalmaznak, de ezek gymlcscukrok, egyszerû sznhidrtok, amik jval knnyebben alakulnak testzsrr, mint pldul a rizs, ami tpust nzve sszetett sznhidrt. Ez nem azt jelenti, hogy soha tbb nem szabad gymlcst ennnk, de vigyznunk kell a fogyasztsval, ne egyk magunkat tele minden nap gymlccsel, s egyik tkezsnk se tartalmazzon kizrlag gymlcst. A hrom alma vagy kt bann nem szmt j dits tkezsnek. Nha napjn megengedhetnk magunkat egy kt szem gymlcst, de ha testslyleads, zsrgets a cl jelentõsen korltozzuk ezeknek a finomsgoknak a majszolst. Tlzssal, de azt lehet mondani, hogy egy bann bekebelezse felrhet nhny kockacukor bûns elropogtatsval. Reggelire nagyon jlesik nhny zletes pkstemny, de ezektõl is bcst kell vennnk, egyrszt, mert legtbb pkr cukorral zestett, msrszt, mert a tlttt ksztmnyek ltalban nem csirkemellel vannak megtltve, hanem lekvrral vagy pizzakrmmel, harmadrszt maga a tszta is tartalmazhat egy kis zsrt. Egyedl a barna kenyeret s a teljes kiõrlsû pkrkat ehetjk. Most biztos sok embert elkedvetlentettem a dittl, de nagyon sokat szmt, ha nem trs batyuval vagy kakas csigval kezdjk a napot, hanem pldul zabpehellyel s tojsfehrjvel.
A dits trend nemcsak magtl az teltõl lesz zsrszegny, hanem az elkszts mdjtl. Hiba esznk minden nap csirkemellet, ha rntott hsknt fogyasztjuk. Sajnos nemcsak teleink minõsgre kell vigyznunk, hanem a hozzadott anyagok, adalkok minõsgre is. Ebbõl kvetkezik, hogy az olajban stst el lehet felejteni, a barna kenyeret nem szabad megvajazni, s a teba nem ajnlatos cukrot tenni. teleinket vzben prolva vagy roston stve fogyaszthatjuk. Manapsg kiemelik, hogy az olaj jobb, mint a zsr, egszsgesebb a margarin, mint a vaj s ez gy is van. Azonban dita szempontjbl az olaj ugyanaz, mint a zsr, a vaj, mint a margarin, ugyangy zsiradknak szmt, gy feleslegknt rakdhat le mindennapos tlzott fogyaszts esetn. Nha egy-egy kvskanlnyi lenmagolaj vagy olvaolaj nem rthat, de semmikpp sem ezekben szva ksztsk el napi tpllkunkat. Nemcsak a magas fehrjetartalm teleink elksztsnl kell tartzkodnunk a zsiradkok hasznlattl, hanem sznhidrtban gazdag tpllkainknl is. A vzben fõtt vagy stõben, sajt hjban sttt burgonya kivl dits tel, de a hasbburgonyrl ezt nem lehet elmondani, sem a krumpliprrõl. Nhnyan bizonyra tesznek egy kis olajat a rizshez, hogy jobban cssszon, hogy selymesebb legyen az egsz llag. Na, ezt is el kell felejteni, s ugyangy a tsztnl is! Mindent kizrlag vzben prolva kell elksztennk. Ez vonatkozik a zldsgekre is, sõt a klnbzõ szszokat, zestõket is mellõzzk. Nincs is jobb egy tl friss saltnl. Tele termszetes vitaminnal, rosttal, svnyi anyagokkal. De mit r az egsz, ha agyoncsapjuk egy zsros ntettel? A hidegen sajtolt olajok s a joghurt a legalkalmasabbak ntetnek, a majonz, az elre elksztett bolti dresszingek, pedig a legegszsgtelenebbek.
Az sszetett sznhidrtok, gabonk fogyasztsa nagyon hasznos, tbb jtkony hatsa ismert. A rotok segtik a vastagbl mkdst, sok rkkelt anyagot megktnek a belekben, egyenletes felszvdsuknak ksznheten, kiegyenslyozott vcukor-szintet biztostanak. Sok termk nem igazi mzli, csak a nevben az. Az destett, esetleg cukorral, mzzel, aromkkal dstott gabonk, nem szolgljk az egszsget. Az egyik legmegdbbentbb lelmiszeripari bravr, a csokold darabos mzli! Ha valaki fogykrja rszeknt ilyet fogyaszt, ne is remnykedjen az eredmnyben.
|
trend |
|
2012.01.23. 21:29 |
n egy ilyen ilyen dits trendet kvetve lek, persze az arnyok testsly s cl szerint vltoztathat, de nagyjbl ltszik, mirl is van sz. Ezek az trendek a receptek kztt lert telekkel tarkthatak, s igazbl csak a fantzinkra van bzva, hogy mit ksztnk el az adott apalanyagokbl. 
Reggeli 7-8 krl
1konzerv tonhal (sajt lben vagy ss lben, az olajos nem j)
+zldsg (lehet prolt vagy nyers, ubi, paradicsom, sali, csak kukorica s krumpli nem lehet)
Vagy
4 tojsfehrje+1 teljes tojsbl rntotta + zldsg+ 1 szelet teljes kirls kenyr (a nehz, magos kenyr a j, a teljes kirls liszttel- feliratok nem!!)
Vagy
50 gramm aprszem zabpehely/rpa /hajdina pehely + dest+zsrszegny tej+ pr darab manula, difle
Tzrai 9-10 kztt
1 konzerv hal+zldsg+ 15 dkg barnarizs, vagy rpa
Vagy
3 kemny tojs (srgja nlkl) + zldsg+ 10 dkg barnarizs vagy rpa
Tzrai II. 12:00
15 dkg csirke/pulykamell, tofu vagy tengeri hal + zldsg+ 10 dkg barnarizs vagy rpa
Ebd: 14:00
15 dkg csirke/pulykamell, tofu vagy tengeri hal + zldsg+ 10 dkg barnarizs vagy rpa
Uzsi: 17:00
15 dkg csirke/pulykamell, tofu vagy tengeri hal + zldsg + cottage cheese 1 doboz
Vacsi 20-21:00:
250 dkg zsrszegny tr, fahjjal, destvel vagy ahogy zlik
3 kemny tojs (srgja nlkl) + zldsg
Hsok varilhatak, melyik nap mit szeretne az ember. De proljuk ket, vagy grillcsirkeknt stben sssk meg, vagy stzacskban, fliban meg a zldsgekkel egytt nagyon finom.
|
Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |
|